A Szabad Vállalkozási Zóna jogszabályi háttere

A Szabad Vállalkozási Zónákról szóló szabályozás alapját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet képezi, amely meghatározza a zónák kijelölésének elveit és feltételeit. A jogszabály kimondja, hogy a zónák célja a gazdasági növekedés elősegítése azokban a térségekben, ahol a munkaerőpiaci helyzet kedvezőtlen, a foglalkoztatottság alacsony és a gazdasági aktivitás elmarad az országos átlagtól.

A zónák kijelöléséhez több mutatót vesznek figyelembe, például:

• az adott járásban regisztrált álláskeresők arányát,

• az egy főre jutó GDP-t,

• a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok jelenlétét,

• a demográfiai trendeket (elvándorlás, elöregedés),

• és az infrastrukturális fejlettséget.

A rendelet szerint a kijelölt zónák listáját évente felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják. A legfrissebb, jelenleg hatályos lista a 2022. június 1-jén kihirdetett módosítással lépett hatályba.

Települések, amelyek a Szabad Vállalkozási Zónák részei

A Szabad Vállalkozási Zónák nem az egész országra terjednek ki, hanem specifikusan meghatározott településeket és járásokat ölelnek fel. Ezek között többségében az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiók települései szerepelnek, de találunk ilyeneket a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli térségekben is.

Néhány példa a zónába sorolt járásokra és településekre:

Észak-Magyarország:

• Ózdi járás (pl. Ózd, Putnok)
• Edelényi járás (pl. Edelény, Szendrő)
• Encs járás
• Szikszói járás
• Salgótarjáni járás (pl. Salgótarján, Bátonyterenye)

Észak-Alföld:

• Nyírbátori járás (pl. Nyírbátor)
• Csengeri járás
• Vásárosnaményi járás
• Fehérgyarmati járás

Dél-Dunántúl:

• Sellyei járás
• Barcsi járás
• Szigetvári járás

Dél-Alföld:

• Mezőkovácsházi járás
• Sarkadi járás
• Kunszentmártoni járás

Közép-Dunántúl:

• Sümegi járás

Ezekben a térségekben gyakori a magas munkanélküliség, alacsony a vállalkozási aktivitás, és sok esetben a képzett munkaerő elvándorolt a jobb lehetőségeket kínáló régiókba vagy külföldre. A Szabad Vállalkozási Zóna minősítés célja, hogy ezen térségek gazdasági vonzereje növekedjen, és új beruházások révén javuljon a lakosság életminősége is.

Milyen előnyökkel jár a Szabad Vállalkozási Zóna státusz?

A zónákban működő vállalkozások többféle támogatásra és kedvezményre számíthatnak. Ezek nem csupán pénzügyi előnyöket biztosítanak, hanem versenyképességi szempontból is kiemelkedő lehetőségeket jelentenek.

A legfontosabb kedvezmények:

1. Adókedvezmények:

• A Szabad Vállalkozási Zónában beruházó cégek a társasági adóalapjukból kedvezményt érvényesíthetnek, amennyiben új munkahelyeket hoznak létre vagy fejlesztési beruházásokat hajtanak végre.
• A társasági adó törvény (Tao tv.) 22/B. § szerint az itt végzett beruházások után fejlesztési adókedvezmény is igényelhető, akár 10 éven keresztül is.

2. Foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások:

• Új munkahely létrehozása esetén a vállalkozások munkahelyteremtő bértámogatásban vagy járulékkedvezményben részesülhetnek.
• A Nemzeti Foglalkoztatási Alap által meghirdetett programokon belül képzési támogatás, mentorálás és toborzási segítség is igénybe vehető.

3. Pályázati előnyök:

• Számos hazai és uniós pályázatnál a Szabad Vállalkozási Zónákban megvalósított beruházások plusz pontokat kapnak az értékelés során, ami növeli a nyerési esélyt.
• Egyes pályázati felhívások kifejezetten csak SZVZ-ben működő vállalkozásokra vonatkoznak.

Szabad Vállalkozási Zónákhoz kapcsolódó pályázatok

A Szabad Vállalkozási Zónákhoz több olyan pályázat is kapcsolódik, amely célzottan ezeken a területeken működő vagy oda települni kívánó vállalkozások számára lett kiírva. Ezek részben hazai költségvetésből, részben uniós forrásból finanszírozott programok.

Néhány kiemelt példa:

1. GINOP Plusz 1.2.3-21 – Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztése:

• E pályázatnál SZVZ területen 5 százalékponttal magasabb támogatási intenzitás volt érvényesíthető.
• Gépek, berendezések beszerzésére, infrastrukturális beruházásokra, informatikai fejlesztésre igényelhető.

2. Munkahelyteremtő beruházási támogatás (NFA):

• Kifejezetten a Szabad Vállalkozási Zónákban működő cégek számára, amennyiben új munkahelyeket hoznak létre.
• Támogatás mértéke: akár 15 millió forint / új munkahely, a beruházás volumenétől függően.

3. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz):

• Az önkormányzatok és vállalkozások által közösen megvalósított fejlesztéseket támogatja (pl. ipari park bővítése, inkubátorház létrehozása).
• A Szabad Vállalkozási Zónában megvalósuló projektek elsőbbséget élveznek az elbírálás során.

4. Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Program:

• Olyan mikrovállalkozásokat céloz, amelyek kistelepüléseken (gyakran SZVZ-tag településeken) működnek.
• Gépek, eszközök beszerzésére, üzlethelyiség korszerűsítésére, digitalizációra használható fel.

Aktív pályázat – Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban

• A GINOP Plusz-1.2.4-24 pályázati felhívás célja a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási Zónákban (SZVZ) működő mikro- és kisvállalkozások támogatása, elősegítve fejlődésüket és versenyképességük növelését. ​

  Pályázók köre:

  A támogatásra azon mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak, amelyek:​

  • Legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel rendelkeznek.​

  • Az előző üzleti évben átlagosan minimum egy főt foglalkoztattak.​

  • Székhelyük Magyarországon található, és kettős vagy egyszeres könyvvitelt vezetnek.​

  • Nem tartoznak a KATA hatálya alá.​

  • Fejlesztéseiket a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország régiókban, illetve a SZVZ településein valósítják meg. ​

  Támogatható tevékenységek:

  A pályázat keretében az alábbi tevékenységek támogathatók:​

  • Új eszközök, gépek beszerzése, technológiai fejlesztés: A projekt összköltségének legalább 35%-át ezen tevékenységeknek kell kitenniük.​

  • Ingatlan beruházás: Korszerűsítés, bővítés, felújítás.​

  • Információs technológia-fejlesztés: Szoftverek és hardverek beszerzése, üzleti felhőszolgáltatások igénybevétele.​

  • Projektmenedzsment és tanácsadási szolgáltatások: A projekt megvalósítását támogató tevékenységek. ​

  Támogatás mértéke és összege:

  • Igényelhető támogatás: minimum 5 millió Ft, maximum 30 millió Ft.​

  • Támogatási intenzitás: legfeljebb 50%.​

  • Előleg igénylése: a támogatás 50 %-a, de legfeljebb 15 millió Ft. ​

  Pályázati időszak:

  A támogatási kérelmek benyújtása 2025. 04. 29. 17 óra 00 perctől 2026. 04. 30. 16 óra 00 perc óráig lehetséges. ​

• Keretösszeg és várható támogatott projektek száma:

  • A pályázat teljes keretösszege: 50 milliárd Ft.​

  • Támogatott projektek várható száma: 1700 – 3300 db. ​

  Fontos megjegyzés:

  A pályázat meghirdetésekor rendelkezésre álló keretösszeg 130%-ának elérése esetén a benyújtási lehetőséget a határidő előtt is felfüggeszthetik vagy lezárhatják.

  A GINOP Plusz-1.2.4-24 pályázat jelentős lehetőséget kínál a hátrányos helyzetű régiókban működő mikro- és kisvállalkozások számára fejlesztéseik megvalósításához.

A Szabad Vállalkozási Zónák jövője

A Szabad Vállalkozási Zónák rendszerét a kormányzat dinamikusan fejleszti és igazítja a gazdasági folyamatokhoz. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a térségi ökoszisztémák megerősítését célzó kezdeményezések – például az ipari parkok fejlesztése, a duális képzés erősítése, vagy éppen az inkubátorházak létrehozása.

A 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban továbbra is cél a regionális különbségek csökkentése. A Szabad Vállalkozási Zónák ebből a szempontból kulcsszereplők, hiszen ezek a térségek kapják a legnagyobb mértékű felzárkóztatási támogatásokat.

A Szabad Vállalkozási Zónák rendszere nemcsak gazdaságpolitikai eszköz, hanem egy valós lehetőség is azoknak a térségeknek, amelyek hosszú ideje perifériára szorultak. Az itt működő vállalkozások nem csupán pénzügyi előnyökhöz juthatnak, hanem egy szélesebb gazdaságfejlesztési stratégia részeivé is válhatnak. A rendszer célja, hogy olyan fenntartható, helyi gyökerű gazdasági növekedést indítson el, amely hosszú távon is biztosítja a foglalkoztatás bővülését és a térségi életminőség javulását.