A meleg víz előállítása alternatív energia (pl. geotermikus, napenergia) felhasználásával ma már nem kiváltság, sőt a napenergia felhasználása egy kis barkácsolással, kis odafigyeléssel akár otthon is megoldható.

Mielőtt azonban nekilátnánk a házi napkollektor készítésnek, figyelembe kell venni pár jelentéktelennek tűnő, de nagyon is fontos alapszabályt!

A napkollektorok elhelyezése a maximális hatás érdekében lehetőleg nem árnyékolt helyen a legoptimálisabb, figyelembe kell venni a külső környezeti hatásokat is. Ilyen pl. a hó, az erős szél. Megfelelő rögzítés és állványrendszerrel kell rendelkezni a balesetek elkerülése érdekében.

Megfelelő, legalább minimális szintű szaktudás (amennyiben szaktudással nem rendelkezünk, akkor szakember segítsége) nélkül nem érdemes nekiállni, mert balesetveszélyes. Így például figyelembe kell venni hogy a víznek hő hatására változik a térfogata. A megfelelő áramoltatást ekkor is biztosítani kell, valamint fel kell készülni a nem várt körülményekre is. Ilyen például egy esetleges áramszünet, amikor a hő emelkedik a napsugárzás hatására, de nincs körforgás, és a víz hőmérséklete, és nyomása megemelkedhet, épp ezért ez rendkívül baleset-, sőt életveszélyes.
Ezért az ilyen helyzetek elkerülése érdekében mindenképpen körültekintőnek kell lenni.

A napkollektor építésének lépései, először a tartó keretet kell elkészíteni, fából, és ezeket a léceket rögzíteni kell sarokvasakkal, megfelelő csavarokkal. Fontos, hogy ne legyenek rések az illesztéseknél, ezért szilikonnal tömítjük az illesztéseket.

A napkollektor alsó részét mindenképpen szigetelni kell, hogy a napkollektor teljesítménye optimális legyen. Az aljára tartólemez kerül tetejére a szigetelés. A szigetelésre legalkalmasabb anyag az üveggyapot. Erre rákerül egy rézlemez (aminek mérete 1-2 mm-el kisebb kell egyen, mint a keret mérete) és erre forrasztjuk rá a réz csövet,- ami majd a meleg vizet termeli, legvégén pedig a napkollektor előlap. A legnagyobb figyelmet igényli a cső hajlítgatása, és a forrasztása. A cső hajlításánál fontos odafigyelni, arra, hogy a meghajlított részek ne törjenek meg (kis hajlításokkal végezzük a hajlítást), és a párhuzamos csövek között 10-11 cm hely legyen. Így az optimális helyfelhasználáshoz egy kígyóvonalat „rajzolunk” a kollektor belsejébe. A csövek forrasztással kerülnek rögzítésre, nagyon fontos, hogy a forrasztott felület mindig zsírmentes, és tiszta legyen. Az alsó kivezető csőhöz egy 5 cm-es csövet forrasztunk, erre kerül majd a hőmérséklet érzékelő. Csőháló, és a rézlemez festése után, bevezető, és kivezető csövekhez egy-egy rézmenetes csonkot forrasztunk. Ezután összeszerelhetjük a napkollektort. Aljára a tartólemezt, szigetelést, a réz lemezt csőhálózatot, és végül a tetejére az előlap.

A napkollektor elkészítése után a kollektorokat be kel kötni egy meleg víz tárolóba, hogy megkapjuk a teljes napkollektor rendszert. Ehhez mindenképpen szükséges a fent már említett szaktudás és érdemes kapcsolási vázlatot használni a kiépítéshez, hogy a fagyálló kört kiépíthessük,és a biztonsági szelep, a nyomásmérő, hőmérők, a visszacsapó szelepek, valamint a szivattyú is a megfelelő helyen legyen. Ez nem csak az optimális hatás miatt, hanem a biztonság miatt is fontos tényező. A megfelelő minőségű alkatrészek, és a szükséges tartószerkezetek, illetve vezetékek biztosítása mellett egyes cégek szaktudást, és tanácsadást is biztosítanak. Használjuk ki ezeket a lehetőségeket, ezek minimális mértékben emelik az napkollektor rendszerünk árát, de sok kellemetlenséget elkerülhetünk velük.