A foci vb imént ért véget, így a népszerű világesemény kapcsán aktuális olyan problémáról is beszélni, mint a szerencsejáték függőség. Magyarország nem csak az alkoholizmusban vezeti az élmezőnyt, hanem ma már több százezer szerencsejáték függő hazájaként is emlegethető. Egy közelmúltban végzett reprezentatív kutatás szerint minden negyedik magyar okostelefon-függőnek tartja magát.

Vajon én függő vagyok?

Egy, a Pharmindex-online.hu által publikált cikk szerint egy neves toxikológus nyilatkozta a közelmúltban, hogy a függőség szó hallatán általában (tévesen) csupa negatív dologra asszociálunk, és a hétköznapi ember az alkoholt, a kábítószert, a dohányzást, a koffeint (kávét), és a szerencsejátékot véli olyan valaminek, ami függőséget okoz. Ezen felsoroltak között négyet pedig negatívnak ítélnek meg. Véleménye szerint legalább minden ember – ha őszinte magához – akkor minimum 4-5 függőséget saját magára nézve is beismerne. Viszont ezt magáról senki sem mondja ki jó szívvel, így úgy védekezünk, hogy bármikor le tudnánk róluk mondani, abba tudnánk hagyni. A baj az, hogy a bármikor mindig várat magára.

Beszéljünk a szerencsejáték-függőségről!

Alig beszélünk róla, de a szerencsejáték-függőség rengeteg család életét tette és teszi tönkre annak ellenére, hogy a nyerőgépeket kitiltották jellemzően a vendéglátóegységekből, ahol a vendégek zömmel a problémás alkoholfogyasztók is voltak.  A szakemberek rámutattak arra, hogy egyfajta játék hierarchia mutatható ki, amelynek legalján a kaparós sorsjegyek, míg a piramis tetején a kaszinók kóros használata áll. Manapság egyre emelkedik a segítségért fordulók száma, akik általában fiatal férfiak (általában 20-40 év közöttiek), akik általában a szelvények és online kaszinók, vagy az internetes alapú sportfogadás rabjai. A fiatalok körében nagyon népszerű a tippmix, akik rendszeresen és sokat is játszanak. Az utóbbi függőséggel kapcsolatban jellemző egyfajta tévhit is, nevezetesen, hogy ha értenek a sporthoz, azzal egy mérkőzés kimenetelét is szerencsésen meg tudják jósolni.

Ugyanakkor számos cikket olvashatunk azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus járvány hatására milyen mértékben emelkedett meg a fiatal online szerencsejáték függők száma. Csak Spanyolországban a karantén alatt rengeteg fiatalt (zömében 15-35 éves fiatalokat) szippantott be az online szerencsejáték, és a portálokat működtető cégek forgalma 20 százalékkal emelkedett meg még az elmaradt mérkőzések ellenére is. Ennek egyik oka az, hogy ezek bárhonnan – számítógépről, telefonról, tabletről is elérhetők. A spanyol kormány számos eszközzel próbálja a kedvezőtlen folyamatot visszafordítani, például törvényi szigorítással, vagy azzal, hogy a fogadó portálok a hajnali órákban sehol sem hirdethetnek, illetve a logójuk nem tűnhet fel a sportcsapatok mezén sem.

Beszéljünk az okostelefon függőségről!

A szakértők számára közismert, hogy az okostelefon-alkalmazások biológiai függőséghez vezetnek, és egyenlőre még csak sejtik, hogy hosszú távon milyen negatív hatásokkal kell szembe néznünk és a témakörben egyenlőre még igen kevés tudományos eredmény látott napvilágot.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kutatóintézete (ITKI) a közelmúltban végzett egy reprezentatív, telefonon történő felmérést a magyarok okostelefon-használatával kapcsolatosan – kor, nem, végzettség és lakóhely alapján. Olyan kérdésekre keresték a választ:

Milyen mértékű a magyar társadalomban a függőség?

Növeli-e a médiahasználat a függőséget?

Jellemző-e, hogy a függők többet költenek online szolgáltatásokra?

Olyan hétköznapi élethelyzeteket vizsgáltak kérdeztek rá, hogy például előfordul-e hogy leadási határidő ellenére játszik, vagy vezetés közben, érez-e kényszert, hogy egy chat üzenetre azonnali választ adjon, miközben a vezetésre kellene elsősorban figyelni. Vagy telefonozik-e közös családi tevékenység (étkezés, filmnézés, stb.) alatt. A kutatásuk a közösségi médiahasználat terén fontos különbségeket mutatott a nők és a férfiak körében: például közel 10 százalékkal nő nyilatkozta, hogy alvás helyett csetelt, vagy a közösségi médiát használta, de háromszor annyian nyilatkoztak arról, hogy inkább csetelt, vagy a közösségi médiát használt a megbeszélt személyes találkozó helyett. A hazai adatok alapján a kutatók azt találták, hogy minden negyedik magyar magát okostelefon-függőnek tartja – amely számtanilag sajnos megegyezik az alkoholfüggők számával, habár nincs kapcsolat a két függőség és szenvedély használói között.

Miben segíthet az addiktológus?

A tapasztalatok szerint a függők jelentős része nem ismeri el a függőségét, vagy számtalan sikertelen próbálkozáson esnek át. Pedig ha idejében megfelelő szakemberhez fordulnak, akkor célzott segítséggel például addiktológus magánrendelés illetve addiktológiai konzultációk igénybevételével ki lehet szabadulni a szenvedélyek fogságából.