A tűzbevonatot számos helyzetben sikeresen alkalmazzák. Ha az esztétika, a funkcionalitás és a méretek egyaránt fontosak, akkor a tűzbevonat a megfelelő megoldás.

Tűzvédelmi bevonatok alkalmazása

Az elmúlt években a különböző anyagok és építési technológiák fejlődése megváltoztatta az épületek tervezését. A szabályzatokra való összpontosítás helyett a mérnököknek különféle intézkedés közül kell választaniuk, annak biztosítására, hogy a tűzveszély az épületekben egy bizonyos numerikus szint alá csökkenjen. A tűzbaleset mérlegelésekor a tervezés egyik fő célkitűzése a szerkezeti stabilitás, amelyet annak biztosításával érnek el, hogy az épület szerkezete megtartsa teljesítményét a lakók kiürítéséhez és a tűzoltók biztonságos tevékenységéhez szükséges ideig.

Acélszerkezetek viselkedése tűz esetén

Az acélszerkezeteket ma nagyra értékelik többek között rugalmasságuk miatt, amely lehetővé teszi a különböző formák és építészeti újítások bevezetését. Az ilyen anyag gyakori használata sokemeletes, bonyolult épületszerkezetekben kérdéseket vet fel annak tűzállóságával kapcsolatban. Valójában az acél mechanikai jellemzőit nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet gyors csökkenése, viszonylag alacsony hőmérsékleten (400 – 600 C°). A tűznek kitett acélgerenda ellenállása általában nem haladja meg a 30 percet, ami jóval az általános 60-90 perc alatti érték, ennyi viszont a szerkezeti stabilitás biztosításához szükséges.

Tűzvédelmi technikák

Ezért fontos a szerkezeti elemek védelme a tűzállóságukat javító technológiák alkalmazásával. Az acélszerkezetek fő védelmi technikái a védőbevonatok és a tűzgátló táblák. Míg a tűzgátló táblák jelentősen javítják a teherbírást, gyakran alkalmatlanok olyan alkalmazásokra, ahol az esztétika és a padló elérhetősége aggályos. A tűzvédő bevonatot ezért egyre inkább használják közegként az építmények szükséges tűzállóságának eléréséhez, mivel ezek nem csökkentik a padló elérhetőségét, ami fontos tényező mind az ipari, mind a polgári / lakossági tevékenységekben. Ha az esztétika elengedhetetlen szempont, lehetővé teszik az üvegfelületek és az acélszerkezetek kombinációját anélkül, hogy a masszív panelekkel csökkentenék a komplexum könnyedségét. Ezek a festékek ugyanúgy felhasználhatók fa panelekkel kombinálva, mint az alábbi képen:

A tűzvédő bevonatok fő hátránya, hogy nem alkalmazhatók, ha a szükséges FRL túl magas, vagyis 90 perc felett van. Valójában még akkor is, ha némelyiket 120 perces ellenállásra alkalmasnak osztályozzák, ezeket megfelelően kell alkalmazni (általában több, mint egy helyen). A probléma különösen akkor merül fel, ha a hosszú acélszerkezetek nagyon alacsony tűzállósággal rendelkeznek, és magas szintű védelmet igényelnek. Ezekben az esetekben a tűzálló panelek az előnyös választás a nagy teherbírás elérése érdekében. Egyes bevonatok az FRL (tűzállósági szint) növelésére szolgáló alapvető felhasználásuk mellett további hasznos tulajdonságokkal is bírnak, például füst és karbonizáció csökkentő tulajdonságokkal, valamint összeomlásgátló tulajdonságokkal.

A védőbevonatok működési elve

Ezeknek a bevonatoknak a működési elve a következő: amint a hőmérséklet egy tűz következtében növekszik, a festék térfogata tágulni kezd, hogy vastag réteget hozzon létre, amely megvédi a szerkezeti elemet a hevüléstől és az égéstől. A kibővített réteg szénsav szén, amelyet nagyszámú buborék képez. A tágulás után a szén elválasztja az acél elemet a magas hőmérsékletű környezettől, csökkentve annak hőmérséklet-növekedését. A festék helyes felvitele rendkívül fontos: a vékonyabb réteg nem nyújt megfelelő védelmet, valamint a sok réteg szabálytalan egymásra helyezése csökkenti vagy akadályozza a festék tágulását és ezáltal a hatékonyságát.