Az osztatlan közös tulajdon fogalommal, illetve az ezzel kapcsolatos problematikával a hétköznapi életben a lakcím változás bejelentése kapcsán találkozhatunk, vagy ha a közös tulajdonban lévő, általunk használt területén fognánk hozzá az építkezéshez. Cikkünkben összegyűjtöttük az osztatlan közös tulajdon sajátosságait, a következő bejegyzésünkben részben pedig a lehetséges megoldásokat ismertetjük.

Az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos élethelyzetek

Az osztatlan közös tulajdon problémája közel sem olyan ritka, mint gondolnánk. Az ország számos településén –főként a régi városközpontok területén álló épületek esetében fordul elő, hogy egy-egy helyrajzi számhoz sok, egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő tulajdonos tartozik. A közeli múltban az egykori szabályozások lehetővé tették, vagy inkább nem rendezték ezeket a visszásságokat, így napjainkban sokak számára okoz bosszúságot a régi rendszer felülvizsgálata.

Szokáson alapuló használat

Az épületekhez tartozó részek- kert, mellékhelyiségek, parkolók a használata szokásjogon alapul, és számos vita forrása. Nem beszélve az olyan költséges beruházásokról, mint a tető cseréje, az épület szigetelése, vagy felújítása, amely különösen a régi épületek problémája.

Elővásárlási jog

Az ingatlanpiacon bizonyos típusú lakások iránt mindig nagy a kereslet, de a rendezetlen, például osztatlan közös tulajdonnal rendelkező ingatlanok eladása sokkal nehézkesebb, és a pénzintézetek sem szívesen hiteleznek. Tovább bonyolíthatja a helyzetet a többi tulajdonos társ elővásárlási joga.

Nevezetesen a vevő-jelölttől kapott vételi ajánlatot az eladó köteles a többi tulajdonosnak bemutatni, és ha bármelyikük azon az áron meg kívánja venni az ingatlant, akkor az adásvétlel nyertese is a közös tulajdonos lesz.