Ha a szivattyúzásról esik szó, leggyakrabban kerti szivattyúkra, esetleg olajszivattyúkra gondolunk. A lényeg, hogy valamilyen tiszta folyadék szállítását képzeljük el. Léteznek azonban olyan szivattyúk is, amelyek képesek szennyezett folyadékokat is szállítani. Természetesen ezek között is vannak különbségek, ugyanis nem mindegy, hogy mennyire szennyezett a víz, amit szállítani szeretnénk. És, ha már itt tartunk, az sem elhanyagolható, hogy szennyezett vízről, szennyvízről, vagy pedig zagyról van-e szó. Igyekszünk ezeket a kérdéseket tisztázni, és ezzel segítséget nyújtani a megfelelő szivattyú kiválasztásához.

Szennyezett víz, szennyvíz és zagy

Akik nem elég jártasak a témában, könnyen összezavarodhatnak a rengeteg különböző zagy-, és szennyvíz szivattyú láttán. Ahhoz, hogy biztosan a megfelelő eszközt válasszuk, érdemes először azt tisztázni, hogy mi is a különbség a zagy, a szennyvíz és a szennyezett víz között.

Zagynak híjuk azt a szennyezett vizet, amelyben szilárd darabok is találhatóak. A zagy korrodáló, sűrű, és gyorsan leülepszik benne a szennyeződés. A zagy nem feltétlenül mérgező folyadék, de ilyen típusok is előfordulnak. Zagynak nevezzük többek között a salakos, földes, saras, és más hulladékokkal szennyezett, sűrű folyadékokat. A leggyakrabban ipari környezetben keletkezik.

A szennyvízzel otthon is találkozhatunk, hiszen a wc-ből, a mosogatóból, és a fürdőszobából is ez távozik. A szennyvízben is találhatunk kisebb szilárd szennyeződéseket, mint például a falevél, vagy papírdarabok, de szemcsés szennyeződést is tartalmazhat (pl. homok, kavicsok).

Szennyezett víznek nevezzük azt a folyadékot, amely maró hatású anyagokat tartalmaz, de szilárd darabokat nem. Szennyezett víznek minősülhet még az esővíz, a medencevíz, és a lefolyó víz is. Mivel mindhárom típusú szennyeződés eltér egymástól, más-más fajta szivattyúval lehet őket szállítani. Lássuk, hogy melyik esetben mire lehet szükség.

Zagyszivattyú

A zagyszivattyú kialakítása meglehetősen robosztus, hiszen szemcsékkel telített, nehezen mozgatható folyadékot kell szállítania. A gyártásnál a szivattyú anyagára is külön figyelmet fordítanak, mivel ellen kell állnia az eróziónak és a gyors elkopásnak. Így tehát a járókerék anyaga lehet elasztomer, rozsdamentes acél, vagy valamilyen krómozott anyag. A szivattyúháznak és a tengely tömítésnek is ellenálló alapanyagból kell készülnie.

A megfelelő zagyszivattyú kiválasztása nehéz feladat. A döntéshez figyelembe kell venni a szemcseméretet, de a szivattyú teljesítményét is. A teljesítményük 500 W és 75 kW között mozog, nyilván a nagyteljesítményű szivattyúkra főleg vízművekben, vagy építkezéseknél van szükség. Házi felhasználásra, a kisebb kutakhoz bőven elegendő egy alacsonyabb teljesítményű gép is. A zagyszivattyúk általában robbanómotorral működnek, így ott is használhatjuk őket, ahol nincs áramforrás. Működési elvük alapján találunk merülő, és centrifugálos elven működő zagyszivattyút is.

Szennyvízszivattyú

A szennyvíz szivattyúknak is több változata létezik. Ezek a különbségek elsősorban a felhasználási területből, és a szállítandó folyadék minőségéből fakadnak.

Egyes felszíni szennyvízszivattyúk képesek arra, hogy szilárd szemcsékkel szennyezett vizet szállítsanak. Jó példa erre a nyitott járókerekű felszíni szennyvízszivattyú. Ezek rozsdamentes acélból készülnek, míg a járokerekek rézből. Az erős anyagnak köszönhetően rendkívül ellenállóak, és képesek a szilárd szemcsés folyadékokkal, más néven szuszpenzióval is elbánni.

Azokat a szennyvízszivattyúkat, amelyek a víz alatt működnek, búvár szennyvízszivattyúnak nevezzük. Nagy segítséget nyújtanak, ha például egy elárasztott pincét szeretnénk vízmentesíteni. A búvárszivattyúk közül sajnos nem mindegyik alkalmas nagyobb szennyeződéseket tartalmazó víz szivattyúzására, de a szennyvíz átemelő tartályokban egytől egyig kiváló munkát végeznek.

A szennyvízszivattyúk csúcsa a darálós szennyvízszivattyú. Onnan kapta a nevét, hogy a szivattyú aljába kis pengék, vagy daráló kések vannak rögzítve. A szivattyú működése közben ezek felaprítják a nagyobb szennyeződéseket, és ezzel megakadályozzák a dugulást. Leggyakrabban emésztőgödrök és szennyvíz aknák kiürítésére használják.

Azonban hiába helyezkedik el a járókerék az aprító szerkezet mögött, a szálas anyagok ellen így is védtelen marad. Ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni a szivattyú járókerekét, mert a rácsavarodott szálak lassíthatják, vagy akár teljesen meg is gátolják a működésben. A túlcsorduló szennyvíz pedig súlyos károkat okozhat.

Szennyezett víz szivattyú

A szennyezett víz szállításához általában merülőszivattyút szoktak használni. Itt fontos tényező, hogy a szennyezett vizet általában rövid idő alatt, és kis emelőmagasságon kell átemelni. A merülőszivattyúval egyszerűen megoldhatjuk, ha a szennyezett vizet a pincéből az árokba, vagy egy ciszternába kell szállítani.

A szennyezett víz szivattyúval nem lehet szennyvizet szállítani, hiszen a szilárd darabok dugulást okoznának. A szivattyú kiválasztásánál vegyük figyelembe a térfogatáramot és az eszköz emelőmagasságát. A megfelelő méretezésről se feledkezzünk meg, mert ha rosszul mérünk, megnő a csőellenállásból származó szállítási veszteség.

A szennyezett víz szivattyúk szabad átömlesztő rendszerrel vannak ellátva, ezért képesek kisebb, szemcseméretű szennyeződéseket is szállítani. Ez legfeljebb 10-12 mm-t jelent. A folyadék nem lehet több 40 Celsius foknál, valamint tilos a tűz- és robbanásveszélyes anyagok átemelése.