A hőszigetelés egészen a hetvenes évekig nem tartozott az elterjedt technológiák közé. Mivel a fűtőanyag olcsó volt, az embereket pedig különösebben nem zavarta a kéményekből kiszökő káros, szennyező anyagok mennyisége, mindenki fűtött, ahogy a csövön kifért. Aztán jött a jón-kipuri háborúhoz kapcsolódó szankciók sora és az azt követő 1973-as olajválság, aminek következtében hirtelen megdrágultak az energiahordozók. A válságnak komoly szerepe volt abban, hogy az energiaéhséget számos országban hamarosan atomerőművekkel, illetve a megújuló energiaforrások kiaknázásával próbálták meg csillapítani, ezzel egy időben pedig megindult a hőszigetelés technológia modernizációja.

Korábban például nem fektettek arra nagyobb hangsúlyt, hogy a padlást szigeteljék, ma már ez az egyik legkönnyebben megvalósítható és leghatékonyabb szigetelési eljárás, különösen akkor, ha fújható hőszigetelési technológiával kívánjuk orvosolni a problémát.  A padlás hőszigetelés során akár 20-30% költséget is megtakaríthatunk. Megfelelő szigeteléssel a padláson át távozó energia 70-90%-át meg lehet takarítani. A padlástér szigetelés alkalmazásával télen jelentős fűtési költséget takaríthatunk meg és csökkenthetjük fűtésszámlánkat, de nyáron is komoly előnyökkel jár. Nyáron a levegő akár 40-60 °C-ra is felmelegedhet egy családi ház padlásterében, a meleg pedig hamarosan elviselhetetlen lesz az egész házban. Azért, hogy ne az utcát fűtsük télen, nyáron pedig ne melegedjen fel gyorsan az otthonunk, a padlás szigetelés elengedhetetlen.

A padlás szigetelése mellett rendkívül fontos a tetőtér szigetelése is. Aki már eltöltött akár tíz percet egy szigeteletlen tetőtéri szobában a nyári hőségben, biztos megtapasztalta azt a felfűtött szaunához hasonló érzést, amit egy ilyen helyiség nyújtani tud. Azonban a megfelelő tetőszigeteléssel (árnyékolással és/vagy egy jól működő klímával) ez a probléma egyszerűen kiküszöbölhető. A tetőtér szigetelése nyáron és télen is meghozza gyümölcsét, alacsonyabb lesz a fűtésszámla és a villanyszámla, sokkal komfortosabb lesz az otthonunk, mivel kevesebbet megy a klíma és a kazán, ritkábban kell szervizelni ezeket az eszközöket. 

A fújható szigetelésnek (a tető vagy a padlás szigetelésnek) komoly előnye, hogy időjárástól függetlenül el lehet végezni a munkát (tető esetében fontos, hogy a padlástér felől elérhető, megközelíthető legyen a tetőszerkezet). Ezzel a technológiával minőségi ásványgyapotot, farostot vagy cellulóz szigetelő anyagot juttatunk a födémre vagy a tetőbe. Nem képződik hulladék, gyorsan és hatékonyan el lehet végezni a munkát. És ami még fontos: az ásványgyapotok környezetbarát anyagból készültek (bár magához az előállítási folyamathoz sok energiát el kell használni. 

A padlás és a tetőszigetelés mellett ott van még a homlokzat szigetelése. Ennek legelterjedtebb technológiája során eps/xps (vagy köznyelven hungarocell) szigetelő táblákat ragasztanak a homlokzatra, majd dryvit hálóval rögzítik és lefestik a felületet. Szakszerű homlokzati szigeteléssel megint 30-35% hőenergiát tudunk otthonunkban tartani. Ehhez az eljáráshoz viszont fontos a megfelelő hőmérséklet, alacsonyabb páratartalom, mivel a ragasztóanyagnak meg kell kötnie. 5 C fok alatt nem érdemes hozzáfogni a homlokzati szigeteléshez, mert rendkívül belassul a folyamat. Amennyiben a ház vályogból épült, nem jó ötlet a hungarocell, mivel ennek az anyagnak amennyire jó a szigetelő képessége, annyira rosszul ereszti át a párát. A vályog viszont hajlamos magába szívni a nedvességet, ami alapesetben eltávozik a falból, ám ha rajta van az eps, nincs hová mennie, így nedvesedés, vizesedés, penész keseríti meg a lakók életét. De van erre is megoldás, kőzetgyapotnak ugyanis a szigetelőképessége mellett a páraáteresztő tulajdonsága is kiváló. Az eljárás problémája, hogy jóval drágább az anyagköltség és a kivitelezés is, mivel a kőzetgyapot táblák nehezebbek a hungarocellnél és más technológiával kell a falhoz erősíteni.  

A szigetelési trendek persze nem állnak meg a hungarocellnél és az ásványgyapotnál, gyapottal, gyapjúval, szalmával is lehet szigetelni. Ezeknek az egyik legkomolyabb előnye a természetesség, a szalma anyagára alacsonyabb, mint a hungarocellé vagy a kőzetgyapoté. Hátránya, hogy nagyon kevés szakember ért a kivitelezéshez, lassan lehet vele haladni, csak a nagyon eltökélteknek, vállalkozó kedvűeknek ajánlott. Ezeknek a természetes anyagoknak a felhasználása a jövőben valószínűleg elterjedtebb lesz, lehetséges, hogy több olyan szakember tűnik fel, aki valóban szakszerűen tud elvállalni pl. egy szalmabála-szigetelést.        

A szakszerű szigetelésnek van még egy igen komoly előnye: mivel jelentősen csökkentjük a hőhidak hatását (ha teljesen megszüntetni nem is tudjuk ezeket a fizikai jelenségeket), jóval kisebb eséllyel alakul ki nedvesedés, penészedés a falakon. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a penészedésről nem csak a falak “tehetnek”, hanem a lakók is. Ha sok pára képződik az otthonunkban (pl. mosás, mosogatás, takarítás, főzés, fürdés, teregetés során) és nem gondoskodunk a pára eltávolításáról, akkor utat (vagyis hidegebb felületet) keres magának a nedvesség és kicsapódik. A lakásban képződő pára ellen úgy tudjuk felvenni a harcot, ha rendszeresen és szakszerűen szellőztetünk, a ruhákat nem a szobában szárítjuk, hanem pl. szárítógépet használunk, a kertben teregetünk. Viszont az is fontos, bármilyen technológia mellett is döntsünk, hogy a szigetelés csak akkor lesz hatékony, ha a nyílászárók is megfelelő állapotban vannak, jól szigetelnek.